Lehet túl sok vizet inni?

Lehet. Az emésztőrendszer képes olyan gyorsan felszívni a vizet, amilyen gyorsan megiszod,  de egy egészséges felnőtt vesék képtelenek óránként 900 ml-nél többet eltávolítani. Ha óránként megiszunk egy liter vizet a többlet felhalmozódik a sejtjeinkben és a köztük lévő térben. Ez felhigítja a nátriumszintet a vérben (ezt az állapotot hiponaptrémiának nevezzük ) ami végső fokon agyvérzéshez és szívrohamhoz vezet.

Le lehet-e égni a víz alatt?

Az UV-B-t, az ultraibolya fénynek azt a frekvenciatartományát, mely a leégést okozza, elnyeli a víz, a megfelelő védelemhez azonban néhány méteres mélységb kell menni. Fél méter mér víz még átengedi az UV-B 40 százalékát, a víz hűsítő hatása miatt pedig kevésbé veszzük észre a anap erejét. Könnyűbúvárkodás közben páldául nagyon könnyen leéghet a hátunk.

Kifogyhatunk az izzadságból?

Az izzadság nem egy külön üzemanyagtartályban raktározódik, ami alkalmanként kiszárad. A bőrünkben lévő verejtékmirigyek egyenesen a vérplazmából veszik a folyadékot. Gyakorlatilag a verejtékmirigyek bizonyos fajta módosult, szivárgó hajszálerek. Maximális termelési szinten az emberi test óránként akár három liter izzadságot is termelhet. Ez egy óra negyven perc alatt felér a teljes vérkészletünkkel. Ha nem innánk közben, jóval azelőtt meghalnánk a hypovolémiás sokktól, vagy szív elégtelenségben az elektroliterek egyensúlyhiánya miatt.

Lehet a színvakságot gyógyítani?

Körülbelül 4%-a népességnek – majdnem minden esetben férfiak – szenved a színvakság laggyakoribb formájában, tehát képtelenek megkülönböztetni a piros és zöld színeket. Ennek fő oka egy hibás gén, gyógyítására pedig úgynevezett génterápiát kell alkalmazni. Az utóbbi időben történt némi fejlődés e téren. 2009-ben Nature folyóirat közölt egy beszámolót egy USA-beli kutatócsoportról, amely sikeresen adta vissza két selyemmajom színlátását. A bravúros eredményhez egy hatástalaniított vírust használtak fel úgy, hogy új génmintákat ültettek be a majmok szemsejtjeibe. A teszteket folytatják, amíg meg nem tudják, működhet-e a kezelés az emberek esetében.

Miért nincs az embereknek természetes zöld vagy kék hajuk?

Az emberi haj színét a melanin két fajtája határozza meg, vagyis az a színezőanyag amely a bőrszínönkért is felelős. A rossz hír pedig azok számára, akik természetes kék hajat szeretnének, az , hogy mindkét fajtája kizárólag unalmas színeket eredményez. A leggyakoribb az eumelanin, barnás-fekete, aztán kicsivel izgalmasabb a pheomelanin ami vöröses-sárga, ami a vörösek és a szőkék hajában  nagy mértékben megtalálható. Afelől, hogy miért csak ez a két fajta pigment létezik, senki nem tud biztosat mondani. A legjobb tipp az , így könnyebben beolvadtunk a környezetünkbe, ami igen fontos volt, hiszen így el lehetett kerülni a ragadozókat az afrikai szavannákon több millió évvel ezelőtt. Aki azonban szeretné felülmúlni az evolúció igényeit, nincs más választása, mint bemenni az üzletbe vagy patikába és kiegészíteni a palettát izgalmasabb színekkel.

Miért rángatózunk alvás közben?

Ez az izomrángás a mioklónusos roham egy fajtája, vagyis az izmok gyorsan összehúzódnak, majd felengednek egy akaratlan mozdulatban. Az angolok "sleep start" (alvási rángás) néven is említik, hiszen egy érdekes átmeneti állapotban jön létre, ébrenlét és elalvás között, amikor is mindenféle különös dolgokat tapasztalhatunk. Ezeket az görcsös összehúzódásokat néha az álmokban való repüléssel és zuhanással hozzák kapcsolatba. Többen is azt mesélik, hogy az izomrángás akkor jelentkezett, amikor álmukban éppen földet értek egy zuhanás során. Mások testen kívüli élményekről számolnak be az ébrenlét és az elalvás határán, melyeknek ugyanaz az izomgörcs vet véget.

Miért szúr az oldalunk futás közben?

A szúrás a felső has tájékán érzett fájdalom, ami általában jobb oldalt jelentkezik, és amelyet egy görcs vagy a rekeszizom vált ki (a rekeszizom egy nagyméretű izom, amely elválasztja a hasat és a gyomrot a felettük lévő szívtől és tüdőtől). Két lényeges elmélet létezik erről a fájdalomról. Az egyik az, hogy a vér elterelődik a rekeszizomtól a lábakba és más izmok felé. A másik pedig az, hogy az emésztőszervek megrántják az inakat, amelyek a rekeszizomhoz tartoznak. A tény, hogy a nyilallások általában jobb oldalt jelennek meg, azzal magyarázható, hogy a máj meglehetősen nehéz azon az oldalon. Hogy megszabadulj a szúrástól, nyugodtan szaladj tovább, vagy hajolj le és érintsd meg a lábujjaid.

Hány százalékát használjuk az agyunknak?

Az összeset! Minden neuron folyamatosan aktív az agyban, még akkor is, ha lassú ütemben. Azok a neuronok amik nem reagálnak, elhalnak. Ennek ellenére úgy tűnik, rengeteg ember továbbra is azt hiszi, hogy agyunknak csak egy részét használjuk. Bár ezt már számtalanszor megcáfolták, a mítosz ennek ellenére nagyon kitartó. A mítosz eredetéről számos történet létezik. Közülük az egyik az, hogy a 20. század elején végbement kutatások szerint az agy mindössze 10 százalékában mutattak ki aktivitást. Ugyanakkor az egész egy ésszerűbb felvetésből is eredhet, mely szerint agyunk potenciáljának csak egy részét használjuk ki. A potenciált nehéz lemérni, de még megfogalmazni is. Amit biztosan állítunk, az az hogy mindannyian nagyobb teljesítménnyel büszkélkedhetnénk, ha folyamatosan szaporítanánk tudásunkat, így az agyunkat "okosabban" sikerülne kihasználni.

Gyorsabban berúgunk ha keverjük az italokat?

Valószínüleg igen, ha magas alkoholtartalmú italokat fogyasztunk. Ha az erős italokat szénsavas üdítővel keverjük , attól gyorsabban berúgunk. Kutatók összehasonlították az alkohol felszívódásának arányát, úgy, hogy egy csoportnak tisztán adták a vodkát, egy másik csoportnak pedig fele olyan erősségűre higították  egy szénsavas üdítővel. Meglepő módon az utóbbi csoport kétharmadánál az alkohol gyorsabban felszívódott, mint azoknál , akik tisztán itták, tíz perccel hamarabb elérve a maximális alkoholszintet. Ugyanezt a hatást érték el, amikor sima vízzel keverték össze az alkoholt. Hogy miért van ez, egyenlőre relytély.

Miért könnyezünk a hagymától?

Hagymapucolás közben savak hatásának vagyunk kitéve. A hagyma ként szív fel a talajból, ami összevegyül a sajtjeiben található aminosavakkal, így alakul ki az aminosav-kénoxid. Japán tudósok fedezték fel, hogy egy olyan enzim található a hagymában, ami szabadon engedi a kénoxidot, amikor azt felvágják. Ezáltal kénsav jön létre, ami egy úgynevezett propántial-S-oxid nevű gázzá alakul. Amikor ez az anyag eléri a szem érzékeny felületét, maró érzést okoz és bekönnyezünk. Ezt elkerülni úgy tudjuk, ha a hagymát hűtőbe tesszük ,mielőtt felvágjuk, mert a lehűlés  lalassítja a kémiai folyamatát.

Miért ráncolódik a bőrünk a vízben?

Bőrünk felső rétege, másnéven a felhám természetes olajokat tartalmaz, aminek vízálló hatása van. Ha szappanos vagy habfürdős vízben áztatjuk magunkat, akkor egy idő után az olaj szabad utat ad a víznek, amit a felhám aztán magába szív, kiterjed és ettől a bőr megráncosodik.

Miért tüsszentünk ha erős fénybe nézünk?

A pontos szakkifejezése fotikus tüsszentőreflex. Azt hogy mi váltja ki eddig megfejteni nem tudták, de az biztos hogy örökölhető. A fotikus tüsszentők szokatlanul érzékenyek a fényre, ha a sötétből hirtelen lépnek ki fényre vagy napba néznek, az hasonlóan hat rájuk mint a pollen, ami beindítja a tüsszentőrendszert. Az emberek 20-35%-ánál fordul elő.